Egyre többen menekülnek Kelet-Líbiából Krétára, kérdések az embercsempészek és milíciák európai kapcsolatairól
Idén eddig csaknem 20 ezer ember próbálta meg a veszélyes átkelést Kelet-Líbiából a görög Krétára. A görög Kathimerini szerint a kelet-líbiai partról Görögország felé tartó út egyre jelentősebb irreguláris migrációs folyosó Európába. Október 20-án a görög hatóságok 14 csónakban 710 embert regisztráltak, másnap további százak érkeztek. Sok hajó a keleti mediterrán parton fekvő Tobruk környékéről indul; a migránsok a lap szerint akár 4000 dollárt, mintegy 3600 eurót fizetnek a másfél napos útért. A folyosó azért erősödött, mert 2023-ban a kelet-líbiai fegyveres erők felléptek az Olaszország felé tartó csempészek ellen, a hálózatok pedig kisebb hajókkal Krétára fordultak. A svájci székhelyű Global Initiative Against Transnational Organized Crime szerint az üzletbe olyan csoportok is beléptek, amelyek korábban árut, járművet vagy drogot mozgattak. A líbiai embercsempészet a konfliktusgazdasághoz kapcsolódik: fegyveres szereplők informal piacok és útvonalak ellenőrzésével szereznek erőforrást és befolyást. 2014 óta Líbia kettéosztott: nyugaton az ENSZ által támogatott adminisztráció Tripoliban, keleten Tobrukban a Khalifa Haftar által támogatott második vezetés. Haftar milíciákat fogott össze, fiai is fontos tisztségeket töltenek be, de a Haftar-hálózatok és a parti embercsempészek között nincsenek bizonyított kapcsolatok. Hager Ali, a német GIGA kutatója szerint már a látszólagos kontroll is politikai tőkét ad. Október végén a tobruki kormány tengeri megállapodást írt alá Törökországgal, amelyet Ankara eredetileg a tripoli kormánnyal kötött; Görögország elutasítja, mert szerinte sérti Kréta és Rodosz körüli gazdasági jogait.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔