Elterjedt tévhitek torzítják a középkorról alkotott képünket
A középkorról kialakult közkeletű kép számos olyan állítást tartalmaz, amelyet a történeti és régészeti források nem támasztanak alá. A húsz példát bemutató összeállítás azt vizsgálja, hogyan éltek, miben hittek és miként harcoltak a korszak emberei, miközben azt is megmutatja, hogyan alakultak ki később a máig ismert tévhitek.
A középkori művelt emberek általában tudták, hogy a Föld gömb alakú. Az ókori felismerést az európai és az iszlám világ tudósai továbbörökítették; Abu Rajhán al-Bírúní matematikai számításokkal a bolygó sugarát is megbecsülte, 6339 kilométeres értéket kapva, ami mindössze 31 kilométerrel tért el a tényleges adattól. A lapos Földről szóló történet főként a 19. században terjedt el, többek között Washington Irving 1828-as, Kolumbusz Kristófról szóló könyvének kitalált jelenete nyomán. A valós történelmi vita Kolumbusz terveiről nem a Föld alakjáról, hanem az Atlanti-óceánon át vezető út hosszáról szólt.
A források az úgynevezett első éjszaka jogát sem igazolják általánosan elismert középkori kiváltságként. A földesurak visszaélései és a házassághoz kapcsolódó illetékek létezhettek, de ezek nem bizonyítják a menyasszonyokkal szembeni törvényes szexuális követelés jogát. Ugyancsak későbbi romantikus kép a szarvas sisakot viselő viking. A Gjermundbunál talált sisak a fej védelmét szolgáló, szem körül megerősített vas fejfedő volt, míg a szarvas változat 19. századi művészi ábrázolásokból, köztük Carl Emil Doepler Wagner-operához tervezett jelmezeiből vált ismertté.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔