2027-ben a cégek több adót fizetnek, a családok több pénzt kapnak – a költségvetési mérleg számokban
A péntek este benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat melléklete szerint a központi alrendszer – a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás két nagy alapja – bevétele 42 485 milliárd, kiadása 47 588 milliárd forint. A bevételek az idei módosított tervhez képest 569 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal nőnek, a kiadások 1438 milliárddal, 2,9 százalékkal csökkennek, a pénzforgalmi hiány így 7110 milliárdról 5103 milliárdra mérséklődik.
A gazdálkodó szervezetek befizetése 3691 milliárdról 4728 milliárdra, 28,1 százalékkal nő; az Orbán-kormány 2026-os tervéhez (3968 milliárd) képest a növekedés 19,1 százalék. Az adóintézkedések 929 milliárd többletbevételt hoznak, ebből 692 milliárd elsősorban a nagyvállalatoktól és a nagy vagyontól származik, a lakossági adócsökkentések 264 milliárdot hagynak a háztartásoknál. A nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint. A társasági adóból 1432 milliárd folyik be, 422 milliárddal, 41,9 százalékkal több, mint az idei módosított 1009 milliárd; a nagyvállalatok társasági adója a globális minimumadó szintjéhez igazodik, a kedvezmények szűkülnek. Az innovációs járulék a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban 177 milliárdról 297 milliárdra, 67,4 százalékkal nő.
A pénzügyi szervezetek 490-ről 534 milliárdra, az energiaszektor 132-ről 222 milliárdra, a kiskereskedelmi különadó 264-ről 336 milliárdra emelkedik, utóbbinál a középső sáv nő. Több a cégautóadó (99-ről 136 milliárdra), a bányajáradék (93-ról 130-ra), a rehabilitációs hozzájárulás (221-ről 272-re), a játékadó, az útdíj és az ökoadó (4,7-ről 35,2 milliárdra); új tétel a 14 milliárdos reklámadó. A katából 75 helyett 238 milliárd jön, a javaslat szerint a kata ismét széles körben, mellékállásban és nyugdíjasként is elérhető; a kivából 316 milliárd várható. A szén-dioxid-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék uniós bírósági ítélet miatt kiesik. A fogyasztási adókból 11 810 milliárd, az áfából 9160 milliárd, a jövedékiből 1593 milliárd folyik be. A lakosság 5650 milliárdot fizet; a növekedés háromnegyedét a 200 milliárdos új vagyonadó adja, amely az egymilliárd forintot meghaladó vagyonokat terheli.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔