A Lumina szimuláció az univerzum első kétmilliárd évét modellezi
A Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói elkészítették a Lumina nevű szimulációt, amely a világegyetem első kétmilliárd évének fejlődését követi nyomon. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban ismertetett modell az anyag, a sötét anyag és a sugárzás kölcsönhatásait számolja ki, így azt vizsgálja, miként alakultak ki a legkorábbi csillagok, galaxisok és fekete lyukak. A számítások előrejelzései összevethetők a James Webb és a Nancy Roman űrtávcső, valamint más teleszkópok megfigyeléseivel. Az egyezések megerősíthetik a jelenlegi kozmológiai elméleteket, az eltérések pedig eddig ismeretlen fizikai folyamatokra utalhatnak.
A Lumina minden korábbi, hasonló sugárzás-hidrodinamikai szimulációnál nagyobb térséget modellez: egy körülbelül 1,5 milliárd fényév oldalhosszúságú kockát, amely több mint százszor nagyobb a korábbi projektek vizsgált térfogatánál. A modell a hidrogén mellett a hélium újraionizációját is követi, vagyis azt a folyamatot, amelyben a sugárzás eltávolítja az elektronokat a héliumatomokról. Így a galaxisok, a sugárzás és a közöttük lévő gáz fejlődése együtt tanulmányozható.
A számításokat az oak ridge-i laboratóriumban működő Frontier szuperszámítógépen, több mint 15 ezer grafikus processzor felhasználásával végezték. Oliver Zier és munkatársai szerint ez lehetővé teszi, hogy a kozmikus léptékű változások mellett az egyes galaxisok kialakulásának részletei is megjelenjenek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔