Közel 13-szorosra nőtt a magyarországi jövedelmi különbség
A magyarországi települések között 2025-ben csaknem tizenháromszoros különbség alakult ki a havi nettó munkajövedelmekben – derül ki a GKI Gazdaságkutató NAV személyijövedelemadó-adatbázisára épülő elemzéséből. A legmagasabb értéket Budapest érte el, ahol az átlagos havi nettó munkajövedelem 666 ezer forint volt, míg a legalacsonyabb Csenyétén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 75 ezer forintot mértek.
A településtípusok között is jelentős eltérés látszik. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, a városokban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint volt az átlag. Budapest így 48 százalékkal haladta meg a községek szintjét, és 21 százalékkal a megyei jogú városokét. Megyei bontásban Szabolcs-Szatmár-Bereg állt a sor végén 411 ezer forinttal, míg Pest megye 577 ezer forinttal vezette a rangsort.
A tíz legjobban kereső település közül Budapest II. és XII. kerülete mellett öt Pest megyei község – Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Ürüm és Herceghalom – szerepelt. Telkiben 920 ezer forint volt az érték, Budapestet is beleszámítva pedig 981 ezer forintos maximum adódott. A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsodban található, köztük Csenyéte is, ahol az éves átlag alapján egy hónapra mindössze 75 ezer forint jutott.
A GKI szerint az egyenlőtlenségek több mint 80 százalékát a földrajzi elhelyezkedés magyarázza, nem önmagában a településtípus. Bár a lemaradó térségekben gyorsabb volt a százalékos növekedés, nominálisan Budapest és Pest megye gazdagodott a legtöbbet. Az olló tehát lassan szűkül, de továbbra is rendkívül széles.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔