Gyengül a forint, az MNB 5,5%-on tartotta az alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot. A nyári, három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után szeptemberben megállt a lazítás, az októberi ülést is a kivárás jellemezte; a következő hetek hazai és nemzetközi piaci folyamatai dönthetik el, belefér-e még egy vágás az év vége előtt. A döntés indoklásáról délután jön a jegybanki közlemény, sajtótájékoztatót Varga Mihály elnök tart.
A forint gyengült: az euró 1,7 forinttal, 0,5 százalékkal drágult, 364,5 körül, a napi csúcs közelében járt; a dollár napközben 322,6 és 325,5 forint között mozgott, később 1,7 forinttal, 0,5 százalékkal került feljebb, 325 közelében. A zlotyval szemben 0,4, a cseh koronával szemben 0,5 százalékot vesztett. A gyengülést elsősorban az energiaárak hajtották: a Brent 113 dollárig emelkedett, a holland TTF gáz a 90 eurót közelítette. Németországban szeptemberben három és fél éves csúcsra ugrottak a termelői árak a közel-keleti konfliktus miatt dráguló energiától; októberben a ZEW befektetői bizalma a vártnál jobban esett, véget vetve az öt hónapos javulásnak.
Az euró a francia zavargások csillapodására is erősödött, miután hétfőn több városban kijárási tilalmat vezettek be; kedden a francia alsóház a 2027-es költségvetés bevételi oldaláról szavaz. Az EURUSD 1,123 körül járt, a dollárindex 0,2 százalékkal 101,75 pontra csökkent. Reggel a forint még erősödött: a piac kedvezően fogadta a tegnapi, 2027-es költségvetési bejelentéseket, Magyar Péter miniszterelnök rádióinterjúja a hiánycsökkentési pályáról szólt, összhangban azzal, hogy Magyarország 2030-ra teljesíthetné az euróbevezetés feltételeit. A Pénzügyminisztériumban háttérbeszélgetést tartottak Kármán András pénzügyminiszter, Barabás Gyula és Kövesdy Attila államtitkárok jelenlétében.