„Spektrum” beszervezésének története az ügynök és célpontja szemszögéből
Ungváry Krisztián Béres István „Spektrum” fedőnevű beszervezésének történetén keresztül mutatja be, hogy az állambiztonsági ügyek dokumentumai nem feltétlenül egyszerűen árulásokról vagy jellemhibákról szólnak. A fennmaradt iratok azt is megmutathatják, hogy az érintettek felismerték helyzetük ellentmondásait, és korlátozott lehetőségeik között próbáltak dönteni.
Bérest 1986. november 26-án, sorkatonai szolgálata alatt szervezte be Csüllög Sándor főhadnagy a III/III-4-c alosztályról, amely a kulturális területen működő, úgynevezett nacionalista ellenzékiekkel foglalkozott. A „Spektrum” fedőnevű együttműködés a 6-os karton szerint 1988. április 12-ig tartott, bár a kapcsolat tényleges megszakadása ennél korábbi is lehetett. Külön munkadosszié nem készült róla, ami arra utal, hogy a jelentések mennyisége vagy tartalma ezt nem indokolta.
A történet személyes érintettséget is hordoz: Béres István később a Diákhitel Zrt. alapító igazgatója, majd Pokorni Zoltán polgármester stratégiai főtanácsadója lett. A szerző az ő és az általa megfigyelt Törzsök Erika visszaemlékezéseire támaszkodik. Béres szerint Törzsök révén szamizdatokkal, a demokratikus ellenzékkel és határon túli kapcsolatokkal találkozott, miközben már korábban is érdeklődött a politika iránt, és rendszeresen hallgatta a Szabad Európa Rádiót. A beszervezés körülményeihez hozzátartozik az előzetes környezettanulmány, valamint a sorkatonai szolgálat kiszolgáltatott közege is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔