Ismét felmerült, hogy Göncz Árpád kapcsolatban állhatott az állambiztonsággal
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Barátság extrákkal című, az orosz–magyar titkosszolgálati kapcsolatokról szóló könyvében három oldalon keresztül foglalkozik Göncz Árpád esetleges állambiztonsági múltjával. A téma az 1956 utáni megtorlásokhoz kapcsolódik: Rajnai Sándor részt vett a Nagy Imre-ügy vizsgálatában, amelynek során Bibó Istvánnal és Göncz Árpáddal szemben is eljárás indult. A könyv szerint Gönczről a III/I-es csoportfőnökségnél, vagyis a hírszerzésnél is maradtak fenn iratok, noha ennek háttere nem tisztázott.
Panyi egyik, korábban a kommunista hírszerzésben, később az Információs Hivatalban dolgozó forrása azt állította, hogy a Göncz Árpád beszervezésével kapcsolatos iratokat különösen igyekeztek titokban tartani. A forrás szerint az IH vezetése azért nem hozta nyilvánosságra ezeket, mert úgy ítélte meg, Göncz nem érdemelte meg, hogy „ráborítsák” az ügyet. Panyi állítása szerint rajta kívül három, egymástól független egykori titkosszolga is beszélt neki az esetleges együttműködésről, egy állambiztonság-történész pedig saját kutatásaira hivatkozva szintén erre jutott.
A történetet azonban nem támasztják alá előkerült dokumentumok. Panyi könyvében azt írja, hogy az iratok megsemmisítéséről egy volt hírszerzőtiszt számolt be, aki szerint az irattár vezetője a papírok láttán azok elégetését javasolta. Az állítás így jelenleg szóbeli vallomásokon és közvetett információkon alapul, nem pedig hozzáférhető bizonyítékokon. Az ügy nem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának frissen közzétett adatbázisából került elő.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔