Kemény viták és nyitott kérdések maradtak az EU-csúcson
Kétnapos intenzív tárgyalás után ért véget a brüsszeli uniós csúcstalálkozó, ahol a legsúlyosabb pénzügyi vitákban nem született áttörés, így az egyeztetések novemberben Dublinban és Brüsszelben folytatódnak. A csúcs legfontosabb eredményeként Franciaország és Németország közös fellépésére az Európai Bizottság felhatalmazást kapott egy gyorsabban bevethető kereskedelmi védelmi rendszer megalkotására, amellyel az évi 360 milliárd eurós uniós hiányt okozó, támogatott kínai dömpinget fognák vissza.
A gazdasági kérdések között Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár megállapodott a 2035-ös autóipari kibocsátási szabályok enyhítéséről: a 90 százalékos szén-dioxid-csökkentési elvárás mellett a maradék 10 százalékot nem kellene ellensúlyozni, biztosítva a belső égésű motorok fennmaradását.
Az energiaárak vitájában Magyar Péter miniszterelnök öt másik országgal együtt sikertelenül kezdeményezte az ETS2 bevezetésének 2030-ig tartó elhalasztását. A migráció szigorításáról szintén elnapolták a döntést. A 2028–2034-es költségvetés tárgyalása holtpontra jutott, miután Magyar Péter elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi tervezetet, és akár kétmilliárd euróval nagyobb keretet kért az Orbán-kormány idején elveszített források pótlására. A kompromisszum kidolgozását António Costa, az Európai Tanács elnöke veszi át.