Katari terv: Hormuzi-szoros újranyitása cserébe ENSZ-szakértők látogatásáért az iráni nukleáris helyszíneken
Katar, az amerikai–iráni konfliktus fő közvetítője, arról próbálja meggyőzni Teheránt, hogy az ENSZ atomenergia-ügynökségének ellenőrei beléphessenek a bombázott iráni nukleáris létesítményekbe, köztük a magasan dúsított urán készletét őrző helyszínekre. A javaslat szerint Iránnak nem kellene vállalnia a készlet kivitelét: a dúsítás csökkentése, a hígítás is az asztalon van. Cserébe az Egyesült Államok azonnal feloldaná a Hormuzi-szoros tengeri blokádját, és részben hozzáférést adna a befagyasztott, 8 milliárd dolláros (kb. 6 milliárd fontos) iráni vagyonhoz. Az ellenőri látogatások egy 2025 szeptemberében Kairóban elért, később elvetett megállapodásra épülnének. Irán a második napon nyitná a szorost egy Ománnal már egyeztetett útvonalon, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél (IMO) rögzítenének.
Tamim bin Hamad al-Thani katari emír pénteken Donald Trumppal beszélt; az emíri hivatal a hívás tartalmát nem tárta fel, a katari állami hírügynökség szerint Tamim a párbeszéd és a diplomácia folytatását hangsúlyozta. Trump további támadást fontolgat az iráni nukleáris helyszínek ellen, de JD Vance alelnök megjegyzései – miszerint a háború, nemcsak a fogyasztói árak, döntő volt a republikánusok időközi választási vereségében – gyengítették a fenyegetés hitelességét Iránban. Teherán a választási kudarc után diadalmas hangulatban óvatos: elvesztette a bizalmát Rafael Grossiban, az ellenőri szerv vezetőjében, aki szerintük nem bírálta az amerikai bombázást, és tartanak attól, hogy az adatok célpontlistaként az amerikaiakhoz és izraeliekhez kerülnek.
Irán további feltételei közt szerepel a libanoni háború lezárása, az amerikai erők kivonása az iráni partvidékről, egyes gazdasági szankciók enyhítése és háborús jóvátétel; a sorrend a közvetítés magja. Egy egyetértési nyilatkozatban 300 milliárd dolláros újjáépítési alap is szerepelt, finanszírozása azonban nem volt világos. Badr Albuszaidi ománi külügyminiszter ismét tárgyalt Iránnal a szoros igazgatásáról; Omán hosszú távon a tengerjoggal összhangban szolgáltatási díjat, nem vámot szedne. Amir Haját Mokaddam, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának alelnöke az ISNA-nak azt mondta, Kína, India, Katar és Irak hajói átengedhetők: az indiai és kínai hajók díjat fizetnek, a katariak ingyen, India gyógyszert, Kína politikai támogatást ad. Muyu Xu, a Kpler elemzője szerint októberben napi 10,23 millió hordó öbölbeli kőolaj ment át a szoroson, ebből mintegy 42 százalék Kínába, 13 százalék Indiába. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, két, azonosítójukat kikapcsoló, engedély nélküli keleti útvonalon haladó, állításuk szerint amerikai katonai támogatással próbálkozó tartályhajó aknára futott és kigyulladt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔