Arab ezüstpénzek bizonyítják a Baltikum és az iszlám világ viking kori kereskedelmét
Észak-Lengyelországban hat kora középkori arab dirhemet és két érmetöredéket találtak Młynary közelében, egy hivatalosan engedélyezett fémkeresős kutatás során. A nagyjából 1200 éves leletek a viking korból, a 9. század első feléből származhatnak, pontos korukat azonban csak a restaurálás és konzerválás után lehet meghatározni. A szakemberek a lelőhelyen további terepbejárást is terveznek.
Az érmék valószínűleg a közeli Truso kikötővárosába tartó vagy onnan távozó kereskedőkhöz köthetők, de az is elképzelhető, hogy a térséget ellenőrző porosz őrök vámként szedték be őket. A viking kori kereskedelemben elsősorban az ezüst súlya számított, nem az érmek névértéke, ezért az arab pénzek gyakran feldarabolva kerülnek elő. A most megtalált példányok akár a 10. és 11. század fordulójáig forgalomban maradhattak.
Truso a Druzno-tó partján, a Visztula deltájának közelében feküdt, és a Kijevi Rusz, Bizánc, valamint az iszlám világ felé vezető útvonalak fontos csomópontja volt. A települést Marek Jagodziński régész az 1980-as évek elején azonosította. Az arab pénzek jelenléte nem példa nélküli: 1986-ban magán a trusói ásatáson is találtak bagdadi és damaszkuszi vereteket tartalmazó ezüstkincset, 2024-ben pedig egy újabb dirhemtöredék került elő a Balti-tenger térségében.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔