Az egyiptomi uralom átalakította a núbiai közemberek fémhasználatát
A mai Szudán területén fekvő fadrusi temető leletei azt mutatják, hogy az egyiptomi uralom megszilárdulásával a núbiai közemberek egyre nehezebben jutottak aranyhoz és bronzhoz. Matei Tichindelean és Rennan Lemos kutatók hordozható röntgenkészülékkel 61 fémtárgyat vizsgáltak meg: ezek a temető egyszerű lakosokhoz tartozó sírjaiból, valamint Amenemhat helyi vezető sziklasírjából kerültek elő.
A lelőhelyet az 1960-as években, az asszuáni gát építése előtt tárták fel. A korszak egyik legnagyobb temetőjében 680 sírt vizsgáltak, de mindössze 102-ben találtak fémtárgyat, ami a nyersanyagok szűkösségére utal. Hatshepszut és III. Thotmesz uralkodása idején a köznépi sírokban drasztikusan visszaesett az arany- és ezüsttárgyak száma. Bár a bronz használata gyakoribbá vált, az előállításához szükséges ón felett az elit rendelkezett, így egyszerű sírokban mindössze négy bronzékszert azonosítottak.
A helyi családok időnként megpróbálták kijátszani a korlátozásokat. Előkerült például ezüstnek látszó, valójában ólomból készült fülbevaló és aranyozott rézékszer is. A vizsgált arany- és ezüstmedálok kivétel nélkül egyszerű sírokból származtak, ezért a kutatók szerint a hatósági ellenőrzés nem lehetett teljes. Ritka kivételként egy arany-, ezüst- és rézötvözetből készült maszk, valamint bronz szemkontúrral díszített koporsó is előkerült. Egyiptom terjeszkedése elsősorban a keleti sivatag aranybányáihoz vezető útvonalak ellenőrzését szolgálta, a fémek helyettesítése azonban nem változtatta meg a közemberek alacsony társadalmi helyzetét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔