Új bizonyítékok szerint a náci Németország messze járt az atombomba elkészítésétől
A náci Németország atomfegyverprogramjáról sokáig az a kép élt, hogy az Egyesült Államokkal szoros versenyben haladt, és 1945-ben már csak kevés hiányzott egy működő nukleáris fegyverhez. Egy új, a PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban a két program közötti különbség jóval nagyobb lehetett, mint korábban feltételezték.
A kutatók két fennmaradt uránkockát vizsgáltak, amelyeket a német Uranprojekt, más néven Uranverein használt, és ezeket a programhoz kapcsolódó levéltári anyagokkal együtt elemezték. Eredményeik megkérdőjelezik Werner Heisenberg korábbi állítását, amely szerint a Haigerlochban végzett utolsó reaktorkísérletek idején, 1945 áprilisában már csak kis mennyiségű urán hiányzott a kritikusság, vagyis az önfenntartó láncreakció eléréséhez.
A német atomfegyverprogram 1939 áprilisában indult, néhány hónappal az atommaghasadás 1938 decemberi felfedezése után. Németország 1945. május 7-én kapitulált, az Egyesült Államok pedig július 16-án hajtotta végre az első sikeres atomfegyver-kísérletet. A háború után amerikai és szovjet szereplők igyekeztek megszerezni a német program maradványait, ezért sokáig kevés nyilvános információ állt rendelkezésre. A vita egyik központi kérdése az volt, hogy a nehézvíz hiánya vagy a grafitmoderátoros reaktor fejlesztésének elmaradása akadályozta-e döntően a németeket. Az új bizonyítékok inkább azt erősítik, hogy a program alapvetően távolabb állt a fegyver létrehozásától, mint ahogy Heisenberg utólagos beszámolója alapján gondolták.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔