Négyszázezer éves fogak rajzolják át az emberi evolúció történetét
A Homo erectust sokáig olyan korai emberfajnak tartották, amely evolúciós zsákutcába jutott, és nem hagyott genetikai nyomot a ma élő emberekben. Egy új, a Nature-ben közölt kutatás azonban ezt a képet árnyalja. Qiaomei Fu és munkatársai hat, körülbelül 400 ezer éves fog zománcából nyertek ki ősi fehérjéket három kínai lelőhelyen: Zhoukoudianban, az egykori „pekingi ember” lelőhelyén, valamint Hexianban és Sunjiadongban.
A fogzománc a test legkeményebb szövete, ezért fehérjéi jóval tovább fennmaradhatnak, mint a DNS, amely ilyen idős fosszíliákban már rendszerint nem vizsgálható. Mind a hat minta egy korábban ismeretlen aminosav-változatot hordozott, amely azonosította és egy csoportba rendezte a kelet-ázsiai Homo erectus-maradványokat. Ez egyúttal megerősítette, hogy a vitatott Hexian-fosszíliák valóban ehhez a fajhoz tartoztak.
Egy másik fehérjeváltozat a gyenyiszovai embereknél is megtalálható, és a mai emberekben is előfordul: a Fülöp-szigeteken körülbelül 21, Indiában mintegy 1 százalékos gyakorisággal. A mintázat alapján a kutatók legvalószínűbb magyarázata, hogy a Kelet-Ázsiában élő Homo erectus populációk nagyjából 400 ezer éve keveredtek a gyenyiszovaiakkal, akik később továbbadták ezt a genetikai örökséget Délkelet-Ázsia és Óceánia mai népességeinek őseinek. A lelet így nem egyenes vonalú fejlődést, hanem egymással rendszeresen kapcsolatba kerülő emberi ágak összetett hálózatát rajzolja ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔