Franciaország kijárási tilalmat rendelt el a hétvégi zavargások után, a sajtó vitatja a lépést
Emmanuel Macron kormánya a megélhetési költségek elleni tiltakozásokat beárnyékoló hétvégi zavargások után egyes területeken kijárási tilalmat vezetett be. A baloldali sajtó túlzónak tartja a lépést. A Libération címlapján Laurent Nunez belügyminiszter szerepel a „Nunez dans la nasse” címmel; a „nasse” a tüntetőkre kirótt, szabad mozgást korlátozó kordonra utal. A lap szerkesztőségi véleménye szerint a hétvége Macron tízéves kormányzásának végét jelzi, és még a közrend fenntartása is „bonyolult üggyé” vált az elnök számára. A kommunista L’Humanité „elnyomási zsákutcát” emleget, és azt írja, tíz éve a bot politikáját választotta a kormány, ami mélyítette a szakadékot a franciák és a hatalom között. A középúton álló La Croix szerint a rendfenntartást próbára teszik: az 1968 májusa óta érvényes „nulla halott” doktrína szerint a rendőrségnek távolságot kell tartania, miközben a tüntetők a következő hétvégére újabb akciót ígérnek. A konzervatív Le Figaro kevesli az intézkedéseket, és azt kérdezi, miért nem hirdettek szükségállapotot, miért nem tiltották be a közeli tüntetéseket, és hová lett a randalírozók közvagyon-kártérítéséről szóló javaslat. A brit Metro Macron szavait idézi: Franciaország nem tűri a tolvajokat és a „szélsőbaloldali” gengsztereket. A New York Times a diákok szolidaritását méltatja, de óva int a erőszaktól. A Frankfurter Allgemeine a szegény külvárosi és a jómódú iskolák „szokatlan szolidaritását” emeli ki, és bírálja, hogy a kormány az őszi szünetig várt, a jogos igényeket pedig figyelmen kívül hagyta. Olaszországban Torinóban, Bolognában és Milánóban összecsaptak a rendőrökkel, fosztogattak és rongáltak; kedden a kabinet 500 katona milánói bevetését hagyhatja jóvá. Az Il Manifesto a letartóztatásokat és az etnikailag célzott razziákat bírálja, az Il Riformista „orosz októbert”, az Il Tempo „intifádát” emleget.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔