Az adatközpontok terjeszkedése próbára teszi Európa klímacéljait
Németország 2030-ig megduplázná adatközpontjai számát, és négyszeresére növelné az olyan számítási kapacitást, amely mesterségesintelligencia-modellek futtatására használható. A cél az Egyesült Államoktól való függőség csökkentése és a gazdasági növekedés ösztönzése, az elképzelés azonban összeütközik az európai klímavállalásokkal. Az uniós tagállamoknak 2030 végéig 55 százalékkal kell mérsékelniük üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, miközben az adatközpontok jelentős energiaigénnyel járnak.
A 2023-ban elfogadott német energiahatékonysági törvény eredetileg előírta volna, hogy az új adatközpontok a számítógépes berendezések által termelt hulladékhő egy részét hasznosítsák, például közeli távhőrendszerekben vagy üvegházi gazdaságokban. A szabályozás júniusi módosítása azonban enyhítette a kötelezettséget: az üzemeltetőknek már csak azt kell megvizsgálniuk, hogy a hő újrahasznosítása műszakilag és gazdaságilag megvalósítható-e. Ha nem, mentesülhetnek a kötelezettség alól.
Az adatközpont-üzemeltetők szerint az eredeti előírás azért jelentett akadályt, mert a hő hasznosítása sokszor olyan helyi infrastruktúrától függ, amelyre nincs ráhatásuk. Az elmúlt 18 hónapban több németországi beruházás is meghiúsult: a Stack Infrastructure lemondott egy 3 milliárd dolláros hesseni létesítményt, a Komm.ONE pedig visszalépett egy baden-württembergi projekttől. A környezetvédők és a korábbi gazdasági minisztériumi tisztviselő, Patrick Graichen szerint a kormány a klímacélokat áldozza fel az AI-boom reményében, míg a kabinet a digitális önállóság és a gazdasági növekedés feltételeit akarja megteremteni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔