A tizenéveskori mentális egészség előre jelezheti a negyvenes évekbeli politikai nézeteket
Egy csaknem három évtizeden átívelő norvég kutatás rámutatott, hogy a serdülőkorban jelentkező mentális nehézségek jelentősen befolyásolják a felnőttkori politikai preferenciákat és a választási részvételt. A Political Psychology című folyóiratban megjelent vizsgálat során Sam Fluit, az Oslói Egyetem pszichológiai kutatója és csapata 2215 személy életútját követte nyomon öt különböző időpontban, a kilencvenes évek elejétől – amikor a résztvevők mintegy 15 évesek voltak – egészen 2020-ig, amikor a negyvenes éveik elejére értek.
A kutatók a mentális problémák két fő csoportját különítették el: az internalizáló tüneteket (mint a szorongás, a depresszió és a kilátástalanság érzése), valamint az externalizáló, kifelé irányuló magatartászavarokat (például a rongálás, az iskolakerülés és a verekedések fiatalkorban, illetve a szerhasználat és az agresszió felnőttként). A résztvevők a negyvenes éveikben tizenkét különböző politikai kérdésben fejtették ki véleményüket, felmérve szavazási hajlandóságukat, a kormányzatba és embertársaikba vetett bizalmukat, valamint ideológiai elhelyezkedésüket.
Az eredmények szerint a serdülőkori szorongás és a viselkedési problémák egyaránt alacsonyabb választási részvétellel jártak felnőttkorban, emellett mindkét csoport tagjai jóval kevesebb bizalmat tápláltak a politikai intézmények és a többi ember iránt. Ideológiai téren ugyanakkor éles különbség mutatkozott: azok, akik fiatalként fokozott belső szorongással küzdöttek, negyvenes éveikre sokkal inkább baloldali politikai profil felé mozdultak el, függetlenül attól, hogy tüneteik később enyhültek vagy súlyosbodtak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔