Személyes dokumentumokból rajzolódik ki Lucie Aubrac életútja
Pascal Convert 464 oldalas életrajzi kötete Lucie Aubrac teljes életútját személyes forrásokon keresztül mutatja be. Az Éditions Albin Michel gondozásában megjelent könyv Aubrac levelezését, útinaplóit, rögzített beszélgetéseit és családi fényképeit rendezi egységes történetté. A francia ellenállás ismert alakja így nem pusztán háborús akcióinak szereplőjeként jelenik meg, hanem olyan emberként is, akinek az igazságtalansággal szembeni fellépés egész életét meghatározta.
Lucie Bernard 1912-ben született Párizsban, fiatalon bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalmakba, majd 1938-ban történelemtanári képesítést szerzett. Strasbourgban ismerte meg Raymond Samuelt, aki az illegalitás idején vette fel az Aubrac álnevet. Lucie már 1940 augusztusában részt vett férje kiszabadításában, később pedig Lyonban csatlakoztak a La Dernière Colonne nevű földalatti csoporthoz. Ebből alakult ki a Libération-Sud, amelyben Aubrac a Libération című illegális újság létrehozásában és terjesztésében is közreműködött.
A kötet részletesen ismerteti az első fogolyszabadító akciókat, a családot fenyegető veszélyeket és azt az esetet, amikor a Vercors vidékén a németek rátaláltak a házaspár elrejtett kisfiára, Jean-Pierre-re. Aubrac 1943-ban, Raymond caluire-i letartóztatása után hónapokon át készítette elő a támadást, amelyet Serge Ravanel fegyvereseinek segítségével október 21-én hajtottak végre. A férfi kiszabadult, de a család 1944 februárjában Londonba menekült. A könyv a háború utáni gyarmatosításellenes, nőjogi és emlékezetpolitikai küzdelmeit is bemutatja, miközben a személyes emlékezet pontatlanságaira is felhívja a figyelmet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔