Törvénysértő lehet az egyházi iskolák tanárainak listázása
Lannert Judit kezdeményezése, amely az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok adatainak összeírását érintheti, több jogterületen is aggályokat vet fel. Ifj. Lomnici Zoltán szerint alapvető kérdés, hogy egy állami szerv milyen jogalapon írhatja elő egy egyházi fenntartónak saját belső nyilvántartásának vezetését. Egy közigazgatási utasítás ugyanis nem írhatja felül törvényi felhatalmazás nélkül az intézmény vallási értékrendjéből fakadó szabályait.
Az adatvédelem szempontjából különösen érzékeny lehet a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetése, mert ez adott esetben a szexuális irányultságra utaló különleges adat kezelését jelentheti. A GDPR 9. cikke az ilyen adatok kezelésére szigorúbb feltételeket ír elő. Az információs önrendelkezési jog korlátozásának ezért megfelelő jogalapon, pontosan meghatározott célból, valamint szükséges és arányos módon kell történnie. Egy minisztériumi vagy közigazgatási körlevél önmagában nem feltétlenül jelent ilyen jogalapot.
A pedagógusok számára az is fontos kérdés, megtagadhatják-e a nyilatkozatot. Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, annak önkéntesnek kell lennie, így a megtagadás miatt automatikusan nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény vagy fegyelmi szankció. Az egyházi fenntartók esetében pedig az előírás végrehajtása felügyeleti vitához vezethet, amelyben a vallásszabadság és az egyházi autonómia védelme is mérlegelendő. Aránytalan korlátozás esetén bírósági jogorvoslat vagy alkotmányjogi panasz is felmerülhet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔