Több gyors félelemfeldolgozó agyi útvonalat azonosítottak embereknél
A NeuroImage folyóiratban megjelent kutatás 113 egészséges, jobbkezes önkéntes agyi felvételei alapján több közvetlen kapcsolatot térképezett fel a talamusz és az amigdala között. Ezek a pályák szerepet játszhatnak abban, hogy az agy gyorsan reagáljon a fenyegető ingerekre, például egy hirtelen zajra vagy egy lehetséges veszély látványára. Az állatkísérletekből ismert „alsó pályák” a talamuszból közvetíthetnek alapvető érzékszervi információt az amigdala felé anélkül, hogy az előbb áthaladna a részletesebb elemzést végző agykérgen.
A Barcelonai Egyetem kutatói Emmanouela Kosteletou-Kassotaki vezetésével nagy felbontású diffúziós MRI-t és traktográfiát alkalmaztak. A résztvevők átlagéletkora 24,5 év volt, közülük 65-en nők. További 24 ember körülbelül 15 nappal később egy második vizsgálaton is részt vett, így azt is ellenőrizni tudták, mennyire következetesen rekonstruálhatók az egyes idegpályák.
A legmegbízhatóbban a talamusz hátsó részétől a bazolaterális amigdalához vezető kapcsolatok jelentek meg. A hallási rendszerhez tartozó egyik útvonal az alsó ikertesttől a mediális geniculáris magon át vezetett az amigdalához, és csaknem minden résztvevőnél kimutatható volt. A pulvinar több része szintén minden vizsgált személynél kapcsolatot mutatott az amigdalával, míg az elülső pulvinarhoz kötődő pályák ritkák és változékonyak voltak. A kutatók a mediodorzális, valamint egyes intralamináris magok kapcsolatait is azonosították, de ezek egy része kevésbé volt reprodukálható. Az eredmények több, párhuzamos emberi talamusz–amigdala útvonal létezését támasztják alá, ugyanakkor a diffúziós traktográfia technikai korlátai miatt a pályák értelmezése óvatosságot igényel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔