Az EU a biztonságot helyezi új északi-sarkvidéki stratégiája középpontjába
Az Európai Bizottság új északi-sarkvidéki stratégiája azt jelzi, hogy az Európai Unió a térséget már nem elsősorban hosszú távú éghajlati kérdésként, hanem egyre inkább biztonsági és geopolitikai frontként kezeli. A négy kiemelt cél közül első helyre a biztonság és az ellenálló képesség került, ezt követi az éghajlatváltozás, a gazdasági fejlődés, valamint az északi-sarkvidéki közösségek lehetőségeinek támogatása.
A terv egy tengeri biztonsági központ létrehozását irányozza elő, amely segítené a tagállamokat és partnereiket az információmegosztásban, illetve a térség tengeri tevékenységének megfigyelésében. A központ később a „szellemhajóflottához” tartozó hajók nyomon követését, az illegális halászat és a szennyezések észlelését, valamint a kutatási és mentési műveletek összehangolását is támogatná. Az EU emellett bővítené európai jégtörőkapacitását.
Ursula von der Leyen szerint az Északi-sarkvidék a geopolitikai erővonalak ütközési pontja, ahol a szuverenitás és a területi integritás már nem vehető magától értetődőnek. Kaja Kallas arra figyelmeztetett, hogy Oroszország növeli katonai jelenlétét a térségben, drónbehatolásokkal, GPS-zavarással és kábelszabotázzsal is kockázatot teremtve. A stratégia az Egyesült Államoktól való függést is mérsékelné: páneurópai optikai kábelt, valamint az állami kommunikációhoz biztonságos műholdas kapcsolatot tervez az IRIS² rendszeren keresztül. Az EU közben fenntartaná álláspontját, hogy az északi-sarkvidéki olajnak, szénnek és gáznak a földben kell maradnia, és erősítené a klímakutatást és a megfigyelést.