Európa Z-generációs tiltakozásai a megélhetés, a lakhatás és a munka miatt
Európa-szerte diákok és egyetemisták vonultak utcára a megélhetési költségek, a lakhatás és a munkaerőpiaci kilátások miatt. A mozgások Belgiumot, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot és Görögországot is elérték; Sylvain Boulouque, a társadalmi mozgalmak történésze szerint európai jelenségről van szó, de Franciaország volt a katalizátor. A szikra szeptember közepén pattant ki, amikor francia középiskolások jobb iskolai feltételeket és az átláthatatlan egyetemi felvételi rendszer végét követelték. Heteknyi tüntetés után október 17-én legalább 550 ezer ember vonult Franciaországban; a nagyrészt békés megmozdulásokat fosztogatás, gyújtogatás és rendőrségi összecsapások árnyékolták be. Négy nappal később Görögországban több mint tízezren tüntettek több városban, részben görög és francia feliratú transzparensekkel.
Geoffrey Pleyers belga szociológus, a louvain-i Katolikus Egyetem kutatója szerint a fiatalok egy kifulladt modellel szembesülnek: sokuknak precárius munka jut, a diploma pedig a magas lakhatási költségek és a klímaválság miatt már nem garantálja a szülők életszínvonalát. Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban a lakhatás központi elem, mert a vásárlóerőhöz és a vagyon egyenlőtlen elosztásához kötődik. Mariam Martinez-Bascunan, a Madridi Autonóm Egyetem politológusa szerint az elégedetlenséget inkább a bizonytalanság táplálja, mint a szegénység, és a francia tüntetések, valamint a portugál lakhatási aktivisták sátortáborainak képei fertőző hatást keltettek. Németországban az orosz feszültségek idején felvetett sorkatonai szolgálat is sokakat az utcára vitt. A francia diákokhoz csatlakozott a 2018–19-es sárgamellényes mozgalom, Olaszországban pedig a magas benzinár miatt tiltakozó sofőrök és gazdák. A következő évben Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban is fontos választások várhatók.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔