A medián és az átlagkereset közti rés nem kiugró, de nőtt az egyenlőtlenség 2010 után
A választási kampányban gyakran hangzott el, hogy a magyar bruttó átlag- és mediánkereset között túl nagy a különbség, mert kevesek magas jövedelme húzza fel az átlagot. A Világgazdaság elemzése szerint ez a rés nemzetközi összevetésben nem kiugró, a jövedelmi egyenlőtlenség azonban 2010 után mérhetően nőtt, miközben a régió és az uniós átlag gyakran az ellenkező irányba mozdult.
Az átlag–medián szám a KSH és a NAV bruttó egyéni munkabérét méri: nem tartalmazza a nyugdíjasokat, a gyermekeket, a transzfereket, az adót és a juttatásokat, és nem mutatja, hány embert tart el egy kereset. A nemzetközi mutatók a háztartások ekvivalens rendelkezésre álló jövedelmén alapulnak, az EU-SILC felvételből, amelyet az Eurostat koordinál, Magyarországon a KSH állít össze. Az Eurostat a felvétel évével jelöli az adatot, a jövedelem az előző naptári évre vonatkozik, a 2025-ös érték tehát a 2024-es jövedelmeket mutatja.
A Ginit az Eurostat élő adatbázisa csak 2014-től közli; a magyar 2010 előtti értékek a KSH azonos felvételű idősorából származnak. A 2010 előtti uniós összevetés ezért az S80/S20 arányra épül, amelyet 2003-tól hiánytalanul közölnek. Az EU27_2020-átlag Horvátország 2010-es belépése miatt korábban üres; 2007–2010-re a Horvátország nélküli EU27_2007 átlagát használják, a 2010-es átfedésben 4,94, illetve 4,89.
A KSH szerint a Gini 2006–2009 között 24 és 26 között volt, 2010-től 27–29 között, 2024-ben 29,5-re, az idősor legmagasabb valós értékére emelkedett; a 2005-ös 33,3 módszertani kiugrás. 2010 és 2013 között 24,1-ről 28,6-ra nőtt, azóta ezen a szinten ingadozik. Az S80/S20 2007–2010-ben 3,4–3,7, 2011–2025-ben 3,9–4,7; a 2005–2010-es felvételi évek átlaga 3,95, a 2011–2025-ösé 4,27. Az EU-ban ugyanez 5,0, illetve 4,9. A magyar különbség kisebb a kampányretorikánál, de 2010 óta nem tért vissza a korábbi szintre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔