Ma bisteren: Európa nem feledkezhet meg a romáiról
A dél-csehországi Lety u Písku kör alakú kőemlékművén 1294 név olvasható: roma és szintó családok tagjaié, akiket a náci uralom idején zártak oda. Legalább 335-en haltak meg a táborban, további százakat Auschwitzba deportáltak. Az Európai Bizottság biztosa a múlt hónapban járt a helyszínen; a sírok közelében két romani szó áll: Ma bisteren, ne felejtsetek. A romák nácizmus alatti népirtása az évszázados üldöztetés és erőszakos asszimiláció legsötétebb fejezete.
Európában 10–12 millió roma él, többen, mint sok uniós ország lakossága; nyelvüket a Balkántól a Baltikumig beszélik, zenei, tánc-, mesemondó és kézműves örökségük Európa öröksége. A cigányellenesség ma is a mindennapok része: elmaradó állásvisszahívás, „foglaltá” váló lakás, gyermek, akit külön osztályba küldenek. Az EU romastratégiai kerete 2030-ig a hátrányos megkülönböztetés és a szegénység felszámolását, valamint a méltányos oktatási, munkaerőpiaci, egészségügyi és lakhatási hozzáférést tűzte ki. A héten megjelenő harmadik jelentés vegyes képet mutat: több roma gyermek jár bölcsődébe vagy óvodába, a foglalkoztatási célok többsége elérhető lehet, az előrehaladás azonban egyenetlen. Több országban a roma gyerekek külön osztályokban, néha külön iskolákban tanulnak, túl sok család él szegénységben, zsúfolt otthonokban.
Két évvel ezelőtt az európaiak csaknem fele mondta, hogy kényelmetlenül érezné magát roma szomszédokkal. A Bizottság irányt szabhat és finanszírozhat, a változás akkor következik be, ha a polgármester lakhatási tervet hagy jóvá, vagy az iskolaigazgató kinyitja az osztályterem ajtaját. A befogadás igazságos és erősíti a társadalmat: a romáknak ugyanazokat a lehetőségeket kell kapniuk, mint minden európainak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔