A Magyar Orvosi Kamara szerint pénz nélkül nem működik az egészségügy, hiába a többletforrás
A Magyar Orvosi Kamara üdvözli, hogy a Hugonnai Vilma Egészségügy-fejlesztési Program 510 milliárd forint többlettel 4604 milliárdra emeli az ágazat költségvetését. A pluszforrás részben korábbi hiányokat pótol – kórházi infrastruktúra, klimatizálás –, az alapellátás megerősítése viszont már strukturális irányba mutat. A GDP-arányos finanszírozás így is elmarad az európai és visegrádi átlagtól, a kormányzati egészségügyi ráfordítások arányában Magyarország az utolsó. A MOK szerint a pénz önmagában nem elég: szerkezeti és működési reformok kellenek.
Támogatják a szakdolgozók 192 milliárd forintos, mintegy 123 ezer ápolót és szakdolgozót érintő béremelését, de az orvosi és szakdolgozói béreket nem választanák szét. A bértábla-megállapodás óta hat év telt el, a kumulált infláció kb. 55, a bruttó átlagkereset 75 százalékkal nőtt, a költségvetés mégsem garantálja az orvosbérek értékállóságát – ezt stratégiai hibának tartják. A pályakezdő orvosok alapbére a KSH szerint az ötödik decilisre csúszott, nettó kb. 450 ezer forint, alig a medián fölött, ami a lakhatási költségek mellett külföldre terelheti a 25–26 éveseket. Ezért az első két bérsáv korrekcióját és a Tisza programjában szereplő, állami szektorban maradást ösztönző ösztöndíjak azonnali indítását kérik. Az ügyelet alapdíja bruttó 4000–6000 forint, gyakran a nappali óradíjnál is alacsonyabb; a bezárások, a sürgősségi és szülészeti korlátozások mögött az ügyeletet vállaló szakorvosok hiánya áll, ezért 2027 januárjától sürgetik a díjak rendezését. A mintegy 2 százalékos inflációkövető bérrendezés a közfinanszírozotti körben kb. 11 milliárdba kerülne.
Kedvezően értékelik az alapellátás 35,4 milliárdját (praxisdíj +43 százalék, fiatal orvosok 50 százalékos bértámogatása), a krónikus gondozás 10,9, a klimatizálás 25, az élelmezés 10, a CT- és MR-beszerzés 19,7 plusz 4 milliárdos működtetés, a mentők 14, az állomások 5,3 és a várólisták 18,9 milliárdját. A gyógyszerkassza bővítését szigorú technológiaértékeléshez kötnék: közpénzből csak bizonyított hozzáadott értékű, költséghatékony kezelések finanszírozhatók.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔