Naxoszi Mínósz-kori szentély: idegen obszidiánkavicsok bronzkori tengerész rituálékat sejtetnek
A kanadai McMaster Egyetem régészei a naxoszi Szteilda-dombon feltárt Mínósz-kori nyitott hegyi szentélynél idegen eredetű obszidiánkavicsokat azonosítottak. A Kükládokhoz tartozó Naxosz északnyugati partján a Szteilda több mint kétszázezer éven át tűzkőbánya volt. 2019-ben a hegytetőn Kr. e. 1650 és 1400 között, a krétai bronzkor virágkorában épült szentélyt találtak: fő szentély, műhely-kápolna, konyha és áldozati oltár. A feltáráson 10 713 vízsimította tengerparti kavics került elő, a korszak eddigi legnagyobb ilyen gyűjteménye. Több mint nyolcvan százalékuk kvarcit és granodiorit, amelyek a szigeten tömegesek. Tizenöt apró fekete obszidiánkavics viszont természetesen nincs Naxoszon. Hat darabot hordozható röntgenfluoreszcenciás spektrométerrel elemeztek: öt a nyolcvan kilométerre fekvő Méloszról, egy a közeli Antiparoszról származik. A kutatók elvetették, hogy a köveket színük miatt kabalaként hozták volna: aprók és mattek. Szerintük a zarándokok indulás előtt a part homokjába markoltak, zacskóban vitték fel a szentélybe; ezt ehetetlen apró tengeri csigahéjak is alátámasztják. A domb rálát a Grotta-öbölre, az akkori fő kikötőre, két csúcsa ma is tájékozódási pont. A leletegyüttes a thérai (Szantorini) vulkánkitörés korából, a Kr. e. 16. század közepéről származik; a hamuréteg alatt és felett is van kavics, tehát a szentélyt a katasztrófa után újjáépítették.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔