Az ultraortodoxok katonai szolgálata mélyíti Izrael belső megosztottságát
Az izraeli katonai szolgálat ügye egyre mélyebbre húzza az árkot az ultraortodox, vagyis haredi közösség és a társadalom többsége között. Október elején Modi’inban több száz, fekete kalapot és hosszú fekete kabátot viselő ultraortodox férfi szállt szembe a katonai rendőrséggel, amely egy behívását megtagadó fiatalembert akart őrizetbe venni. Az elmúlt hónapokban hasonló tiltakozások sora mutatta meg, mennyire kiéleződött a konfliktus.
A harediek jelenleg Izrael lakosságának mintegy 14 százalékát teszik ki, és a közösségen belüli magas születési arány miatt 2050-re a zsidó izraeli népesség harmadát is alkothatják. Az állam évente körülbelül 35 milliárd sékellel, azaz 8,4 milliárd fonttal támogatja a közösséget, amelynek tagjai közül sokan teljes idejű vallási tanulmányokat folytatnak, és kevésbé kapcsolódnak be a munkaerőpiacba.
A katonai szolgálat alóli mentesség eredetileg a zsidó állam létrejöttekori, apró és a holokauszt túlélőiből újjáépülő közösségnek szólt. Izrael azonban a 2023. október 7-i támadás óta több fronton háborúzik, ezért egyre többen tartják elfogadhatatlannak, hogy a haredi férfiak többsége kimarad a hadseregből. A vallási vezetők szerint a katonai környezet veszélyeztetné közösségük hagyományait, és a Tóra tanulmányozása spirituálisan védi Izraelt. A kérdés politikailag is döntő: Benjamin Netanyahu kormányfő csak az ultraortodox pártok támogatásával őrizheti meg hatalmát, miközben a mentesség fenntartása egyre nagyobb társadalmi ellenállást vált ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔