A Bennuról származó minták átírhatják a Naprendszer kialakulásának történetét
A NASA OSIRIS-REx küldetése 2023-ban mintegy 120 gramm anyagot hozott vissza a Bennu aszteroidáról, amelynek egy része azóta laboratóriumokba került. Az ETH Zürich kutatói fél gramm mintát vizsgáltak meg vas-, titán- és krómizotópok segítségével. Ezeknek az elemeknek az aránya kémiai ujjlenyomatként árulkodik arról, honnan származhatott az égitest anyaga, és milyen környezetben alakult ki.
Az elemzés szerint a Bennu anyaga szoros rokonságot mutat a Ryugu aszteroidával és a ritka, széntartalmú CI-meteoritokkal. Mindhárom objektum hasonló izotópos mintázatot őriz, miközben jelentősen különbözik más ismert aszteroidáktól, meteoritcsoportoktól és bolygóktól. Ez arra utal, hogy közös, ősi kozmikus poranyagból származnak.
A kutatók következtetése megkérdőjelezi azt a korábbi elképzelést, hogy a Bennu kizárólag a külső Naprendszerben született. Új forgatókönyvük szerint az anyaga nagyjából 4,5 milliárd éve, a fiatal Nap körüli korong vízjég-határának közelében állt össze. Ezen a térségen a belső és a külső Naprendszerből érkező por keveredhetett, a vízjég pedig segíthette a szemcsék összetapadását. A Bennu így „hibrid” égitest lehet, amelynek kialakulásában a Jupiter korai formálódása is fontos szerepet játszhatott.