A távol maradó választók dönthetik el a brazil elnökválasztást
A brazil elnökválasztás második fordulójában azok a választók is kulcsszerephez juthatnak, akik egyik jelöltet sem érzik elfogadhatónak. Az október 4-i első fordulóban mintegy 33,4 millió felnőtt nem szavazott, ami 21 százalékos távolmaradási arányt jelentett, és 1998 óta a legmagasabb érték volt általános választáson. Brazíliában a legtöbb felnőtt számára kötelező a szavazás, ám a politikai kiábrándultság és a jelöltekkel szembeni elutasítás sokakat így sem vitt az urnákhoz.
A 30 éves, egygyermekes Larissa Campelo korábban Aecio Nevesre, majd Fernando Haddadra szavazott, idén azonban tiltakozásból távol maradt, és vasárnap sem készül voksolni. Úgy látja, nincs olyan jelölt, aki kiérdemelné a támogatását. A második fordulóban Luiz Inacio Lula da Silva hivatalban lévő elnök, valamint Flavio Bolsonaro, a bebörtönzött volt elnök, Jair Bolsonaro fiának politikai szövetségéből érkező szenátor mérkőzik meg.
Az első fordulóban Bolsonaro a voksok 47, Lula 45 százalékát szerezte meg, a különbség 2,2 millió szavazat volt a több mint 158,7 millió regisztrált választó mellett. A Quaest felmérése már döntetlent jelzett a hibahatáron belül: Bolsonaro 50,5, Lula 49,5 százalékon állt. A megkérdezettek 52 százaléka soha nem szavazna Bolsonaróra, 47 százaléka pedig Lulára. Szakértők szerint a távol maradók nem egységes csoportot alkotnak: vannak köztük tudatos tiltakozók, politikailag közömbösek és olyanok is, akiknek a mindennapi nehézségek mellett nincs idejük vagy energiájuk a politikával foglalkozni.