A török–líbiai tengeri megállapodás fokozza a feszültséget Görögországgal
A líbiai parlament egyhangúlag jóváhagyta a Törökországgal kötött tengeri megállapodást, amely közvetlen gazdasági folyosót jelölne ki Törökország déli partjai és Líbia északi partvidéke között. Az egyezményt eredetileg 2019-ben írta alá Törökország és a nyugat-líbiai, ENSZ által elismert kormány, ám a keleti országrész rivális vezetése korábban ellenezte. A mostani döntés ezért nemcsak a tengeri határokról szól, hanem a líbiai politikai erőviszonyok változását is jelzi.
A térségben az elmúlt időszakban jelentős olaj- és gázlelőhelyeket azonosítottak; a becslések szerint a tengerfenék alatt több százmilliárd dollár értékű földgáz lehet. Törökország és Líbia gazdasági jogaikat kívánják biztosítani, és közösen hasznosítanák a nyersanyagokat. A tervezett folyosó ugyanakkor figyelmen kívül hagyja Kréta, Kárpathosz és Rodosz görög szigetek tengeri övezeteit, ezért Athén határozottan elutasítja az egyezményt.
Görögország az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozik, amely szerint a saját gazdasági élettel rendelkező, lakott szigeteknek a szárazföldhöz hasonlóan kizárólagos gazdasági övezet jár. Törökország nem írta alá ezt az egyezményt, és úgy érvel, hogy a kis görög szigetek teljes övezete elvágná az országot a nyílt tengertől. Az Európai Unió Görögország álláspontját támogatja, Kaja Kallas pedig jogsértőnek nevezte a megállapodást. A döntés így tovább élezheti a feszültséget a keleti Mediterráneumban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔