A kormány szerint enyhülhet a béremelési nyomás Magyarországon
A kormányváltás után a 2027–2030-as időszakra a Pénzügyminisztérium középtávú programja a termelékenységre fókuszál a korábbi, hitelvezérelt és mesterségesen pörgetett modell helyett – írja a Pénzcentrum a G7 alapján. Az eurót a gazdaság stabilizálásának eszközeként és a költségvetés horgonyaként kezelnék; a bérek a termelékenységhez igazodnának, a reálbér-növekedés szerényebb lesz.
Az előző kormányzat a Nagy Márton-féle „magas nyomású” politikával támogatásokkal és olcsó hitelekkel kényszerítette a béremelést. Ez a 2010-es évek második felében ideig-óráig működött, 2020 után az infláció, a munkaerőhiány és a külső egyensúly felborulása miatt fenntarthatatlanná vált. A termelékenység a piactorzító támogatások és a kiszámíthatatlan szabályozás miatt lassult. A járvány után a bérköltségek és a szektorális különadók a beruházásokat szorították ki; az exportálók gyakran a gyengülő forint árfolyamnyereségéből fizették a béreket és az osztalékot.
A 2010-es és a 2020-as évek elején a nettó reálkeresetek gyakran évi 3–10 százalékkal nőttek; a terv 2027-re 3,1, 2028–2030 között évi 2,5–2,6 százalékot ír. A lassulás oka a korábbi modell csődje, nem magában az euróban: a balti államok és Bulgária példája szerint a csatlakozás előtt magas és alacsony bérdinamika is előfordulhat. Az új kabinet a magas hozzáadott értékre épít, nem az olcsó munkaerőre, a laza szabályozásra vagy a gyenge forintra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔