Az antarktiszi tengeri jég fogyása a globális óceáni áramlásokat is átalakíthatja
Az antarktiszi tengeri jég 2016 óta tartó gyors visszaesése már a Déli-óceán mélyebb vízrétegeinek tulajdonságait is átalakíthatja. Egy szerdán publikált kutatás szerint a 2300 és 4000 láb, vagyis nagyjából 700–1200 méter közötti mélységben, az Antarktiszt körülölelő hatalmas vízréteg sótartalma meredeken növekedett. Ez megfordítja a több évtizeden át tartó frissülési trendet, és olyan változásra utal, amely korábban inkább évezredes léptékű globális éghajlati átalakulásokhoz kapcsolódott.
A kutatók hat különálló adatsort elemeztek a 2004 és 2024 közötti időszakból. Az adatok többek között Argo-mérőbójáktól származnak, amelyek különböző mélységekben mérik a víz sűrűségét és sótartalmát, majd a felszínre emelkedve továbbítják az eredményeket. A tengeri jég 2014-ben érte el műholdas megfigyelések alapján a legnagyobb kiterjedését, két évvel később azonban rekordalacsony szintre esett. 2023-ban mintegy 1 millió négyzetmérfölddel maradt el az 1981–2010-es átlagtól, ami körülbelül négyszer Texas területének megfelelő jégveszteség.
A változó sótartalmú Antarktiszi Köztesvíz észak felé terjed az Indiai-, a Csendes- és az Atlanti-óceánban, miközben hőt, szenet, oxigént és tápanyagokat szállít a trópusok, sőt az Egyenlítő felé is. Sűrűségének és vastagságának módosulása befolyásolhatja, miként tárolja és osztja el az óceán a hőt, valamint a viharok gyakoriságát és az óceán hővesztését. A kutatók szerint a hatások akár öt éven belül érzékelhetők lehetnek, de még nem tudni, tartós lesz-e az átalakulás. A klímamodellek egyelőre nehezen követik a tengeri jég friss változásait, ezért további megfigyelésre van szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔