Az EP küldöttsége előrelépést lát Magyarországon, de további intézkedéseket vár
Az Európai Parlament Magyarországra látogató, demokráciával, jogállamisággal és alapjogokkal foglalkozó delegációja jelentős és gyors változásokat lát, de több területen további intézkedéseket vár a Tisza-kormánytól. Sophie Wilmes, a küldöttség vezetője október 28-án budapesti sajtótájékoztatón beszélt a háromnapos látogatás tapasztalatairól. A delegáció azt vizsgálta, mi változott a magyar jogállamiság helyzetében a LIBE szakbizottság tavaly áprilisi látogatása óta.
A küldöttség szerint javult a politikai légkör, megszűnt az igazságszolgáltatásra, a médiára és a civil szervezetekre nehezedő korábbi politikai nyomás, és a civil szereplők közül többen már szabadabban tudnak megszólalni. Pozitívumként értékelték a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozását, valamint a közbeszerzések átláthatóbbá tételét. A médiaszabadság terén a plurális Médiatanács és a kormánytól független közmédia létrehozását emelték ki.
Továbbra is kérdéses azonban a hivatali idő korlátozása, az LMBTQ-jogok helyzete és az Európai Unió Bírósága ítéleteinek végrehajtása. Az EP 2018-ban indított, hetedik cikk szerinti eljárásának lezárása szintén napirenden van. Emellett jogvita folyik a 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrás ügyében: az Európai Bizottság 2023 decemberében tett elérhetővé forrásokat, az EP azonban ezt vitatja, és az uniós bíróság végső ítélete még nem született meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔