A magyarok kétharmada egyedül küzd a problémáival
A legfrissebb nemzetközi Ipsos-Hedepy Mental Health felmérés szerint a magyar felnőttek többségét az elmúlt évben olyan lelki vagy mentális nehézség sújtotta, amely közvetlenül befolyásolta a mindennapjait – miközben a lakosság kétharmada ezekkel a problémákkal teljesen egyedül próbál megküzdeni. A 2026 szeptemberében hat közép- és kelet-európai országban (Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában) készült kutatás hazánkban 1010, 18 és 70 év közötti megkérdezett bevonásával, online formában zajlott, nem, életkor és régió szerint reprezentatív mintán.
Az adatok szerint a lakosság 81 százalékának életét rányomta bélyegét valamilyen probléma: a nőknél ez az arány 84, a Z és az Y generáció körében 86 százalék, míg a baby boomereknél 68 százalék. A baby boomerek alacsonyabb érintettsége nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat, hanem inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni nagyobb távolságtartást mutatja. A nehézségek rangsorát a stressz vezeti 52 százalékkal, ezt követik a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék). A válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségekről, 57 százalékuk élt át egzisztenciális feszültséget; a nők átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg, míg a férfiaknál ez 2,6.
A hallgatás hátterében nem szégyenérzet áll, hanem leginkább a magas terápiás árak: az embereket a költségek tartják vissza a szakemberek felkeresésétől. Ebben az elszigeteltségben a technológia és a mesterséges intelligencia kínálja a leggyorsabban elérhető mentsvárat – a legfiatalabb korosztály tagjai közül sokan már inkább az MI-től remélnek megértést. Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere a kutatást úgy értékelte: a fiatal generációk egy folyamatosan változó, bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek építeni az egzisztenciájukat óriási elvárások mellett, a nőknél látható magasabb arányok pedig a társadalmi elvárások súlyát, a „második műszakot", a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terheit tükrözik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔