Nem Kleinheisler az egyetlen: a mentális nehézségekkel élő gyermekek szüleit társadalmi előítélet sújtja
A mentális és neurodivergens kihívásokkal – ADHD-val, depresszióval, függőséggel vagy autizmussal – élő gyermekeket nevelő szülőket sújtó társadalmi megbélyegzést nem védi meg sem a hírnév, sem a szakmai sikerek, sem az átlag feletti anyagi biztonság: a Kleinheisler Lászlót érintő eset is ékes bizonyítéka annak, hogy az előítéletes viselkedés a legismertebb embereket sem kíméli Magyarországon sem – mondja a Blikk, a News-Medical által ismertetett kutatásra hivatkozva. A Weill Cornell Medicine, a Columbia Egyetem és a NewYork-Presbyterian szakemberei 24 mélyinterjú alapján mutatták ki, hogy a stigma a „jó szülő” ideáljának teljesíthetetlen elvárásából fakad: amikor a gyermeknél mentális zavar vagy neurodivergens állapot jelentkezik, a rokonok, pedagógusok, szomszédok és gyakran az egészségügyi dolgozók is a szülőket teszik felelőssé. Dr. Tim Becker, a tanulmány első szerzője felhívja a figyelmet: a korábbi adatok szerint a szülői megbélyegzés fokozott depresszióval, jelentősen romló életminőséggel és – ami a legveszélyesebb – a szakmai segítségkérés drasztikus visszaesésével jár együtt. A szakemberek szerint pusztán a diagnózisok ismertetése nem elegendő; olyan megközelítés kell, amely partnerként vonja be a szülőket a terápiába, hiszen a család egészsége kölcsönös rendszer. A 53-szoros magyar válogatott Kleinheisler László arról beszélt, hogy magyar kluboktól az jutott el hozzá: autizmussal élő fia jelent problémát, ezért nem ajánlanak neki szerződést – ha az információ helytálló, az azt mutatja, hogy a megbélyegzés a professzionális sport világába is beszivárgott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔