Az önérzékelt nőiesség és férfiasság jobban jelzi a politikai nézeteket, mint a biológiai nem
A Politics and the Life Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint az, ahogyan valaki belsőleg férfiasnak vagy nőiesnek érzi magát, erősebben magyarázza a politikai részvételt és ideológiai hajlamokat, mint a biológiai nem bináris kategóriája. Claire Gothreau (Lebanon Valley College) és Amanda Friesen (University of Western Ontario) a maszkulinitást és a feminitást folytonos, egymástól független skálán méri: valaki lehet erősen férfias, erősen nőies, mindkettő vagy egyik sem, a születéskor meghatározott nemtől függetlenül. Közvetlenül azt kérdezik, mennyire érzi magát férfiasnak vagy nőiesnek, ahelyett hogy sztereotip jellemvonásokra vagy a „fenyegetett férfiasság” normáira támaszkodnának.
Első elemzésük 2022-ben 1017 amerikai felnőtt adatait vizsgálta. A résztvevők kategorikus nemüket és a folytonos skálákat is megadták, politikai részvételükre (petíció, tüntetés, kampánytámogatás) is rákérdeztek; a kutatók kontrollálták az életkort, rasszt, iskolázottságot, jövedelmet és párthovatartozást. A bináris nem statisztikailag nem maradt szignifikáns, ha a folytonos identitás bent volt a modellben: a magasabb férfiasság vagy nőiesség egyaránt gyakoribb politikai aktivitással járt. A nem hagyományos mintázat (férfiaknál magas nőiesség, nőknél magas férfiasság) a civilszerepléssel összefügghetett, de ebben a mintában nem volt szignifikáns.
Második elemzésük 2020-ban 1043 felnőttre terjedt ki, fegyvertartási és halálbüntetési kérdésekkel. A részvételi mintázat megismétlődött. Férfiaknál a magasabb férfiasság erősebb fegyvertartás-támogatást, a magasabb nőiesség gyengébb halálbüntetés-támogatást jelzett. Nőknél a magasabb férfiasság a halálbüntetés elutasításával járt együtt, a fegyverjogokkal a folytonos identitás gyengébben függött össze. A szerzők szerint a férfiasság nem automatikusan agresszívebb vagy konzervatívabb politikát jelent.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔