A 2027-es költségvetés nagy adóátalakítást tervez: több terhelés a nagyvállalatoknak, több maradhat a dolgozóknak
A 2027-es költségvetés tervezett lépései átrendezhetik az adóterheket: a nagyvállalatok társasági adójának emelése, a kiskereskedelmi különadó növelése és a reklámadó újbóli alkalmazása egyes cégeket jobban terhelhet, miközben a minimálbérhez kötött szja-csökkentés a munkavállalók nettóját növelheti. A 180 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalkozásoknál a kedvezményekkel számított tényleges társaságiadó-terhet a jelenlegi 6–7 százalékról körülbelül 11 százalékra emelnék. A 2017 óta érvényes 9 százalékos kulcs a Niveus szerint a beruházásvonzó képesség egyik fontos eleme volt; a magasabb teher az adózott eredményt és a beruházásokra fordítható forrást is szűkítheti. Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az árbevétel önmagában nem mutatja a teherviselő képességet: egy nagy forgalmú, alacsony nyereséghányadú cég más helyzetben van, mint egy hasonló árbevételű, magas hozzáadott értékű szolgáltató. Nem ismert, hogy a küszöböt vállalatonként vagy cégcsoportonként nézik-e, és melyik üzleti év számít.
A fejlesztési adókedvezményeknél a hazai hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés és az innováció kerülhet előtérbe, ami a technológiai és mérnöki tevékenységeknek, valamint a hazai beszállítói hálózatot erősítő beruházásoknak kedvezhet, míg a kisebb hazai hozzáadott értékű, nagy volumenű gyártás – például akkumulátorgyári projektek – hátrányba kerülhet. Kérdés, hogy az új feltételek csak a jövőbeni, vagy a már előkészített beruházásokra is vonatkoznak-e; a bizonytalanság döntések elhalasztásához vezethet.
A kiskereskedelmi különadónál az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprész kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedhet, az első egymilliárd forint adómentes maradna, a magasabb sávok kulcsai nem változnának. Tízmilliárd forintos, tényleges adófizetéssel érintett adóalapnál az érintett sáv adója 15 millióról 45 millió forintra nőhet. Az árrésstop tervezett kivezetése nagyobb ármozgásteret adhat, de a verseny, a fogyasztói árérzékenység és a beszállítói költségek miatt a többlet nem hárítható automatikusan a vásárlókra. A jelenleg nulla százalékos reklámadó 2027-ben 3,75 százalékos kulccsal válhat ismét teherré a közzétevők, közvetve a hirdetők és az ügynökségek számára. Kérdés, hogyan érvényesíthető ez a Meta és a Google típusú nemzetközi platformokkal szemben, és hogy a hazai és a külföldi szereplőkre a gyakorlatban összehasonlítható szabályok vonatkoznak-e.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔