„Senki sem figyel ránk": így érezheti magát elhagyott generációnak Franciaország diáksága
Franciaországban hetek óta diáktüntetések zajlanak: a tiltakozásokat a közoktatás állapota váltotta ki, miközben a kormány zavartalanul jártatta riadórendőrséget az utcákra. A Guardian publicistája, Alexander Hurst a helyzet abszurditását mutatja be: a legutóbbi OECD-rangsorban Franciaország a 27. helyen áll, iskolákban omladoznak a plafonok, patkányokkal találkoznak a tantermekben, egy bagnolet-i iskolában pedig ivóvíz sincs. Az osztályok átlagos létszáma 2010-ben 27 volt, ma már 30 fölött van, az iskolák fele pedig a tanév kezdetén tanárhiánnyal küzd, gyakran helyettesítés nélkül.
A fizetések is szerepet játszanak: egy tanár – a cikk példájaként – óránként 45 perces ingázásért havi 2100 eurót keres, miközben a francia tanári bérek mindössze 56 százalékát teszik ki a németekének, és évente több mint 200 milliárd euró közpénz landol vállalati támogatásokban. A diákok kemény árat fizettek a tiltakozásért: egy 16 éves fiú az egyik szemére vesztett, egy 15 éves kezét, egy 14 éveses állkapcsát törte a rendőrségi lövedékek miatt; valamivel több mint egy hét alatt 4400 embert, nagy többségében kiskorúat vettek őrizetbe.
A szerző szerint az a legnagyobb kihívás, hogy a távolságtartó politikai osztály végre odafigyeljen az elhagyott nemzedékre: a fiatalokat foglalkoztatja az ökológiai szorongás, a mesterséges intelligencia jövőképe és a szélsőjobboldal erősödése. A rendszer rendbehozatala csak az első lépés lenne.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔