Meglepő eredményeket hozott a pécsi felmérés az olvasási nehézségekről
Meglepő eredményeket hozott az a pécsi felmérés, amelyben a Pécsi Tudományegyetem Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoportja Baranya megyében 140 ötödik osztályos tanuló olvasását mérte fel tizenhárom szempont szerint, szeptemberben. A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy az olvasási nehézségre utaló szemmozgásmintázatok nemcsak azoknál a gyerekeknél jelentek meg, akiknél korábban diagnosztizáltak problémát – vagyis azok a tanulók is küzdhetnek nehézséggel, akiknek az eredményei ezt nem jelzik, így a baj rejtve maradhat.
Infrakamera is rögzítette a szemmozgást néma olvasás közben: kiderült, hogy a gyerekek többsége nem a címmel kezdi az olvasást, hanem rögtön az első sorral, a sor közepénél pedig sokan visszaugranak a címhez; tudatos olvasási stratégiát, előzetes áttekintést alig használ bárki. A szövegértésben a „mi?–mikor?–hol?” típusú kérdésekre már találnak választ, ám a következtetést igénylő „hogyan?” és „miért?” kérdések komoly akadályt jelentenek, és gyakori, hogy egy gyerek minden kérdésnél elölről kezdi az egész szöveget. A másodikoseknek készült rövid feladatsor ötödikben sem hozott maximális pontszámot; a szókincs bizonyult a legnehezebb területnek.
Steklács János kutatásvezető szerint a gyerekek nem oszthatók jó és gyenge olvasókra, és a háttér alapján sem jósolható meg, kinek mi lesz a gondja: ugyanaz a gyerek lehet stabil technikájú olvasó, mégis elakadhat a következtetéseknél. Ezért nem vezet eredményre, ha egyszerűen csak többet gyakoroltatnak. Az eredményekből egyéni fejlesztési tervek készülnek a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak. A kampány az UniCredit Foundation Re-Power Your Future programját támogatja; nagykövetei Dragomán György, Nyáry Krisztián és Hadházi Renáta. A kampányhoz kapcsolódóan az UniCredit 52 fiókjában 850 mesekönyvet gyűjtöttek, amelyeket a pécsi Csorba Győző Könyvtár juttat el a részt vevő iskolákba.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔