Kettős génkiütéses szűrés tárta fel a CAR-T-sejtek daganatellenes génpárjait
A CAR-T-sejtes kezelés jelentős áttörést hozott a vérképzőszervi daganatok terápiájában, hatását azonban több, a T-sejtekben működő gátló mechanizmus korlátozza. A kutatók most élő szervezetben végzett, nagy áteresztőképességű CRISPR-szűréssel keresték azokat a génpárokat, amelyek együttes kikapcsolása hatékonyabbá és tartósabbá teheti a módosított immunsejteket. A kettős génkiütéses vizsgálat több olyan kombinációt azonosított, amely nemcsak önmagában ígéretes, hanem egymás hatását is erősíti.
A legjobb eredményt az NR4A1 és a SOCS3 együttes kiütése adta. Az ilyen módosítással létrehozott CAR-T-sejtekben a teljes transzkriptom elemzése és az egysejtes RNS-szekvenálás fokozott anyagcsere-folyamatokat mutatott ki. A sejtek jobb anyagcsere-alkalmazkodással és nagyobb mitokondriális aktivitással rendelkeztek, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a daganatos környezetben is hosszabb ideig működőképesek maradjanak.
Az NR4A1–SOCS3 kettős kiütésével módosított CAR-T-sejtek és hagyományos T-sejtek több daganatmodellben is rendkívül erős daganatellenes hatást fejtettek ki. A kezelés nemcsak a daganatok visszaszorítását, hanem hosszú távú kontrollját is elősegítette, miközben a biztonság szempontjából fontos tulajdonságok nem romlottak. A kombináció több korábban vizsgált egygénes és kettős génmódosítást is felülmúlt. Az eredmények azt jelzik, hogy az élő szervezetben végzett kettős génszűrés gyors módszer lehet a CAR-T-terápiák új kombinációs célpontjainak megtalálására, az NR4A1 és a SOCS3 pedig ígéretes, sejten belüli ellenőrzőpont-pár lehet a nagyobb teljesítményű rákimmunterápiák fejlesztésében.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔