A légszennyezés forrásai eltérően befolyásolhatják a gyerekek agyi hálózatait
Egy több mint hatezer amerikai gyereket vizsgáló kutatás szerint nemcsak az számíthat, hogy a fejlődő szervezet mennyi finomrészecskét lélegez be, hanem az is, hogy honnan származik a légszennyezés. A Journal of Environmental Psychology folyóiratban közölt elemzés 6291, 9 és 11 év közötti gyerek nyugalmi állapotban rögzített agyi aktivitását vizsgálta. A kutatók azt elemezték, hogyan működnek együtt az érzékelésért, a figyelemért és a magasabb rendű gondolkodásért felelős agyi hálózatok.
A résztvevők lakóhelyéhez kapcsolt, 2016-os levegőminőségi modellek alapján hat szennyezési forrást különítettek el: a talajból és porból származó részecskéket, a főként szénégetéshez kötött ammónium-szulfátokat, a biomassza égetését, a közlekedési kibocsátást, a mezőgazdasági műtrágyákhoz kapcsolódó ammónium-nitrátokat, valamint az ipari tüzelőanyagok égéstermékeit. A gépi tanulással végzett elemzés mindegyik forráshoz eltérő, finom kapcsolati mintázatokat társított, különösen az érzékelési és kognitív hálózatokban.
A vizsgálat része volt egy 1972 gyerekből álló alcsoport is, amelyet nagyjából két évvel később, 11 és 13 éves kor között ismét megvizsgáltak azonos típusú MRI-berendezéssel. Az eredmények korai bizonyítékot jelentenek arra, hogy a légszennyezés eredete az agyi fejlődés szempontjából is releváns lehet, bár a kutatás összefüggéseket mutatott ki, nem pedig önmagában bizonyította az ok-okozati kapcsolatot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔