A nyelv rejtett szervezőelvei túlmutatnak az érzelmeken
A Vermonti Egyetem kutatói több mint 20 ezer szó milliárdnyi előfordulását elemezték könyvekben, hírekben, közösségi médiában és beszélt nyelvi anyagokban. Eredményeik megkérdőjelezik a Charles Osgood munkásságára épülő, az 1950-es évek óta széles körben használt VAD-modellt, amely a jelentést három érzelmi tengelyen írja le: pozitív vagy negatív, izgatott vagy nyugodt, illetve uralkodó vagy alárendelt.
Az új, „ousiometrics” nevű megközelítés szerint a szavak jelentését hatékonyabban ragadja meg három másik dimenzió: a gyengeségtől az erőig terjedő hatalom, a biztonságtól a veszélyig húzódó veszélyesség, valamint a rendezettségtől a káoszig tartó struktúra. A kutatásban ez a keret a mért jelentésváltozatosság több mint 90 százalékát magyarázta, míg a hagyományos VAD-modell körülbelül 72 százalékot.
A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a nyelvhasználat következetesen a biztonsághoz kapcsolódó szavakat részesíti előnyben a veszélyt jelölőkkel szemben. Ez új értelmezést adhat a Pollyanna-elvnek, vagyis annak a régóta ismert jelenségnek, hogy a nyelv gyakrabban használ pozitív kifejezéseket: a háttérben nem pusztán érzelmi derűlátás, hanem alapvető biztonsági elfogultság állhat. A megállapítás az emberi viselkedés, a nyelvkutatás és a kommunikációt értelmező mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából is fontos lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔