Informatikai hiba miatt sorolták Lezsák Sándort a hálózati személyek közé
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala után rövid idővel kiderült, hogy az adatbázis egyik bejegyzése tévesen sorolta Lezsák Sándort a hálózati személyek közé. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára pontosítása szerint a politikus neve valóban szerepel a mágnesszalagokon, de nem együttműködőként, hanem megfigyelt személyként. A tévedést az intézmény technikai hibával magyarázta, amelynek kivizsgálása és elhárítása folyamatban van, Lezsák Sándortól pedig hivatalosan is bocsánatot kért.
A két kategória között lényeges különbség van: a megfigyelt személy az állambiztonság érdeklődésének vagy ellenőrzésének célpontja volt, míg a hálózati személyt az együttműködők között tartották nyilván. A hibás besorolás ezért nem pusztán formai probléma, hiszen egy ilyen adat nyilvánosságra kerülése súlyosan érintheti az érintett ember becsületét és társadalmi megítélését.
Lezsák Sándor közösségi bejegyzésében visszautasította, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzék meg, és azt írta, hogy őt figyelték meg, nem pedig ügynök volt. Közölte azt is, hogy jogi lépéseket tesz azokkal szemben, akik szerinte alaptalanul vádolják, bár álláspontja szerint az eljárás sem teheti jóvá az okozott erkölcsi kárt. Az eset újra felvetette az akták közzétételének szakmai felelősségét és hitelességét: a hibás adatok nemcsak az érintetteknek okozhatnak kárt, hanem a múlt feltárásába vetett bizalmat is megingathatják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔