Történész magyarázza, hogy az ügynökakták „6-os kartonjainak" adatai önmagukban nem elegendők tényállapításra
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára november 4-én nyilvánosságra hozta az úgynevezett ügynökaktákat: első lépésként a politikai rendőrség hivatalos nyilvántartásai váltak kereshetővé a nyitottaktak.hu oldalon. Azóta sokan 6-os kartonokat, B-dossziékat, beszervezési hivatkozásokat, kizárásokat és megszakadt kapcsolatokat keresnek, majd ebből ítéletet formálnak. Dr. Krahulcsán Zsolt történész, levéltáros, az ÁBTL tudományos kutatója szerint ez elhamarkodott. A most közzétett adatok nem alkalmasak a hálózati személyek valós tevékenységének megismerésére: tájékoztató jellegűek, egyik elemük sem elég önmagában tények megállapításához vagy erkölcsi ítélethez. Ehhez több bizonyíték és kontextus kell.
A 24.hu a kutatóval lépésről lépésre végigveszi a 6-os kartont: mit látni rajta, hogyan értelmezhető, és milyen következtetés vonható le belőle. A cikk hangsúlyozza, hogy nem lehet minden akta mellé történészt állítani, ezért általános, módszertani magyarázatot ad – nem névsorolvasást vagy egyéni bűnösség kimondását. A nyilvánosságra hozott kartonok és nyilvántartási mezők tehát kiindulópontok, nem lezárt történetek: önmagukban nem döntik el, ki mit tett, és nem helyettesítik a dossziék, a korabeli gyakorlat és a forráskritika együttes vizsgálatát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔