Energiaárakról, Ukrajnáról és az uniós költségvetésről tárgyalnak Brüsszelben
Az energiaárak drámai emelkedése, az Európai Unió következő hétéves költségvetése és Ukrajna támogatása áll a csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli EU-csúcs középpontjában. A közel-keleti ellenségeskedések miatt megugró energiaárak különösen nagy nyomást helyeznek a tagállami vezetőkre, akiknek a háztartások és az ipari vállalatok támogatásáról is dönteniük kell a hűvösebb idő és a fűtési szezon kezdetén.
Giorgia Meloni és Kiriákosz Micotákisz azt kezdeményezte, hogy az uniós költségvetési szabályok átmenetileg rugalmasabbá váljanak, így a kormányok célzott intézkedésekkel enyhíthetnék az energiaválság hatásait. Hat ország – Ausztria, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország – uniós extraprofitadót is javasolt az energiaipari vállalatok többletnyereségére, de ehhez egyelőre nincs elegendő támogatás. Más tagállamok szerint a túlzott lazítás növelné a fosszilis energiafogyasztást és hátráltatná a zöldátállást.
Napirenden lesz az EU Kínával szembeni, napi egymilliárd eurós kereskedelmi hiánya is. Maroš Šefčovič pekingi tárgyalásain előzetes engedményeket ért el többek között a hibridek, a ritkaföldfémek és az európai cégek piacra jutása ügyében, miközben Németország és Franciaország egy vészleállító mechanizmust is felvetett. A költségvetési vitában Írország 141 milliárd euróval csökkentené a tervezetet, a takarékos országok azonban ennél mélyebb megszorításokat sürgetnek. António Costa az év végi megállapodást szorgalmazza, hogy a jogalkotási folyamat 2028 januárja előtt lezárulhasson.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔