Jelentősen bővült a magyar olívapiac, de egyre bizonytalanabbá vált a termesztés
A rendszerváltást követő három évtized során drámai átalakuláson ment keresztül a hazai olívaolaj-fogyasztás: a magyar piac mérete mintegy 161-szeresére nőtt. Míg 1992-ben Magyarország mindössze 14,3 tonna olívaolajat importált, 2024-re ez a mennyiség már meghaladta a 2305 tonnát. A kereslet bővülését kezdetben a mediterrán utazások élményei és a televíziós gasztroműsorok ösztönözték, a hazai kínálatot azonban hosszú éveken át főként a szupermarketek gyengébb, gyakran avas minőségű termékei uralták.
A fordulat a kétezres évek végén indult el olyan úttörő kereskedők megjelenésével, mint a pomázi Igazi Olívát vezető Tóth Gusztáv vagy a Buono olasz delikáteszt alapító Giuseppe Scaricamazza, akik a minőségi, közvetlenül termelőktől származó extra szűz olajokat kezdték el népszerűsíteni. Velük párhuzamosan indult el Laki Juli és partnere, Tom görögországi vállalkozása, a Honest Toil is, amely a Peloponnészoszi-félszigetről származó, hidegen préselt, szűretlen és kizárólag Koroneiki fajtájú bogyókból sajtolt olajokat értékesít. Bár a prémium olívaolaj iránti érdeklődés töretlen, az éghajlatváltozás és a mind kiszámíthatatlanabbá váló időjárás egyre súlyosabb kihívások elé állítja a mediterrán térség termelőit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔