A sűrű folyadék fokozhatja a glioblasztóma sejtjeinek invazivitását
A glioblasztóma sejtjei nemcsak kémiai jelekre és a környező szövetek merevségére reagálnak: a daganatot körülvevő folyadék sűrűsége is befolyásolhatja, mennyire válnak invazívvá. A tumor terjedő szélén lévő folyadék körülbelül nyolcszor sűrűbb, mint a középső, elhalt területen található közeg, ezért a sejteknek egyre nagyobb ellenállással kell megküzdeniük, amikor az egészséges agyszövet felé haladnak.
A kínai Chongqing General Hospital és a Chongqing University kutatói ennek vizsgálatára nyílt mikrofluidikai rendszert fejlesztettek ki. A készülékben apró pillérek közötti szűk réseken figyelhették meg, hogyan változik a sejtek és sejtmagjaik alakja. Két emberi glioblasztóma-sejtvonalat, az U-251-et és az LN-229-et, egy hónapon át 7,1 cP viszkozitású, a daganat szélének körülményeit utánzó folyadékban tartottak.
A sűrű közeghez alkalmazkodott sejtek a várakozásokkal ellentétben gyorsabban mozogtak és nagyobb távolságot tettek meg, mint a kezeletlen kontrollsejtek. Kisebbé és könnyebben deformálhatóvá váltak, így át tudtak préselődni a szűk nyílásokon; közben sejtmagjuk alakja is megváltozott, és felhalmozódott bennük a mechanikai terhelést érzékelő YAP fehérje. A két sejtvonal hasonló mozgásbeli változásokat mutatott, de eltérő molekuláris válaszokat adott: az U-251 invázióhoz kapcsolódó CD44, FN1 és MMP9 géneket aktivált, míg az LN-229 főként rugalmasabbá és mozgékonyabbá vált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔