A mesterséges intelligencia rontja a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit az ifo intézet tanulmánya szerint
A mesterséges intelligencia terjedése rontja a munkaerőpiacra belépő fiatalok esélyeit, noha tömeges állásvesztést egyelőre nem idézett elő – állapította meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet hétfőn közzétett tanulmánya. A szakértők egy új mérőszám segítségével 140 foglalkozási csoport adatait vetették össze azzal, hogy az adott feladatok milyen arányban válthatók ki generatív technológiával.
A vizsgálat szerint Németországban az MI-nek leginkább kitett munkakörökben a 20 és 24 év közötti, teljes munkaidőben alkalmazott fiatalok száma mintegy 14 százalékkal, 279 ezerről 239 ezerre esett vissza 2022 közepe és 2026 eleje között. Ez azt jelenti, hogy az intézet számításai szerint ezekben a szakmákban körülbelül 34 ezerrel kevesebb pályakezdő dolgozik annál, mint amennyi a mesterséges intelligencia közvetlen hatása nélkül várható lett volna.
A folyamat leginkább az adatbeviteli és szövegfeldolgozó munkaköröket, a szoftverfejlesztőket, a könyvelőket, az adatbázis- és hálózati szakembereket, valamint az újságírókat és szerzőket érinti. Ezzel szemben a fizikai munkák jelentős része továbbra is kevésbé helyettesíthető technológiával: az építőipari dolgozók, asztalosok, festők, takarítók és mezőgazdasági munkások jóval védettebbek. Clemens Fuest, az ifo intézet elnöke rámutatott, hogy bár általános leépítési hullám nem látható, a változások terhét a munkaerőpiacra újonnan belépők viselik a leginkább.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔