Hogyan szorította háttérbe a statisztika a kiadói megérzést
A könyvkiadásban egyre nagyobb szerepet kapnak a mérőszámok, miközben az első könyvükkel jelentkező szerzők esetében gyakran alig van értelmezhető adat. A közösségi média követőtábora önmagában keveset árul el egy kézirat irodalmi értékéről, ezért a kiadónak sokszor csak a szövegbe vetett bizalma és a szerkesztők megérzése marad. Ez különösen fontos, amikor egy ismeretlen szerző pályájának elindításáról kell dönteni.
A Literary Hub esszéje a 2000-es évek elején a Simon & Schusternél megismert „make book” fogalmán keresztül mutatja be ezt a szemléletet. Ilyenkor a kiadó nem a szerző ismertségére vagy az ötlet könnyű eladhatóságára épít, hanem egy erős könyvben hisz, és a szerkesztő feladata, hogy ezt a lelkesedést az értékesítési és marketingcsapatoknak is átadja. A cél egy összehangolt, idő- és munkaráfordítást vállaló kampány, amely esélyt adhat a könyvnek a szélesebb közönség elérésére.
A szerző szerint ehhez kockázatvállaló kiadó, művészetpárti vállalati kultúra, a szakemberek ösztönös ítéleteibe vetett bizalom és az olvasók ízlésébe vetett hit kell. Példaként Viet Thanh Nguyen The Sympathizer és Curtis Sittenfeld Prep című regénye szerepel. A nagy áttörés azonban önmagában nem elég: a make book lényege egy fenntartható szerzői pálya megalapozása. A vállalati összevonások miatt ma kevesebb figyelem jut az egyes könyvekre, ezért a kisebb kiadók szerepe felértékelődik. Ezt érzékelteti a Catapult Books bezárása is, amely Lauren Oyler, Nicole Chung, Chibundu Onuzo és Chelsea Bieker pályájának elindításában vállalt szerepet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔