Görög ezüstbányák alapozhatták meg Európa korai fémkereskedelmét
A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, a CNRS kutatása szerint az ókori görög ezüstbányászat mintegy 6000 évvel ezelőtt fontos szerepet játszott Európa legkorábbi fémkereskedelmi hálózatainak kialakulásában. A Science Advancesben közölt vizsgálat nem közvetlenül a kereskedelmi útvonalakat rekonstruálta, hanem a légkörbe került, majd tőzeglápokban megőrződött szennyeződések alapján követte a bányászat földrajzi változásait.
Hugo Delile kutatócsoportja 27 környezeti fúrásmintát, köztük 19 tőzeglápi réteget vizsgált, összesen 866 ólomizotópos méréssel. Az eredményeket mintegy 7000 európai és mediterrán érccel vetették össze. A késő neolitikum és a kőrézkor idején, Kr. e. 3700 és 2200 között Laurion, valamint Szerifosz, Kithnosz és Kéa szigete adta a lehetséges ércforrások több mint 60 százalékát. A bronzkorban a hálózat Trákia és a mai Törökország területe felé is kiterjedt.
A vaskorban a hangsúly fokozatosan Franciaország, Németország és Nagy-Britannia bányavidékeire helyeződött át. A római korban, Kr. e. 50 és Kr. u. 250 között tetőzött az ólomszennyezés, és az adatok szerint Hispania mellett a Cévennek, a Rajnai-palahegység, a Pennine-hegység, a Mendip-dombság, valamint a Balkán is jelentős forrás volt. Ez árnyalja azt a képet, amely szerint Róma fémellátása szinte kizárólag az Ibériai-félszigetre épült.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔